Praxis pietatis

Egészségünk az öröklött, majd tudatosan felvállalt, vagy az önállóan megtalált, megismert spiritualitás nélkül töredékes marad. A nem ritkán fájdalmasnak megélt, nehezen nevesíthető belső hiátus csak ezen egyetemes emberi szükséglet elfogadása, kielégítő és örömteli élményekben megvalósulása útján egészül ki. Az úgynevezett végső kérdések – mint pl. Mi az életem értelme? Mi célból, mi végre vagyok e világon? – előbb vagy utóbb megválaszolásra várnak bennünk.

Akik a nevelés, oktatás, fejlesztés területén tevékenykednek (pedagógusok, humánmenedzserek, rehabilitációs szakemberek), pontosan tudják, hogy a következő nemzedékek életterének és életfeltételeinek biztosítása nélkül utódaink egészsége sérül. Nem elég csak szakszerűen dolgozni velük, ami pedig ugyancsak nem kis fáradság, de egyidejűleg szükséges a feltételeken is előnyösen változtatni.

A feltételek közé sorolódik az a személy is, aki velük foglalkozni hivatott. Mivel az utódokért a ma élők tudnak tenni, akár a tehetségek kibontakoztatásáról, akár a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról legyen szó, ezért kínálja, teszi lehetővé e kurzus a saját lelkiség, lelki egészség, a szakember saját legbensőbb erőforrásainak felfedezését, tisztulását, szabadabb áradását.

Együtt, egy csoport erőterében, láthatatlan erők védelmében, ösztönös belső kapaszkodóink felhasználásával és személyes vagy magánéleti dilemmáink újragondolása nyomán szilárdabb, mégis rugalmasabb emberi formát nyerhetünk. De egyéni beszélgetés formájában is van lehetőség - személyes egzisztenciális kérdések, hitbeli bizonytalanságok felmerülése esetén - segítséget kérnie.

Ezek a kérdések néha nagyon gyötrően és sürgetően jelentkeznek. Hívjon, írjon, keressen, ha szükségét érzi a válaszok megtalálásának!





Youtube
Facebook